Visszatértem. Egy 11 órai kávéra. Az igazság az, hogy párom feladta a leckét. A tegnapi enyhe vitánk után el kell döntenem, hogy holnap egyedül pihengessek itthon, vagy menjek vele a “csakegykisbővítés” helyszínére lomot takarítani és mosogatni. Együtt legyünk vagy külön? Sajnos, ehhez az “életkönyvhöz” nincs előre kitöltendő olvasónapló, hogy csak simán beírjam a kérdésekhez a választ.
A döntés joga a kezemben van. Vagy jogara? Néha legszivesebben a fejéhez vágnám ezt a jogart. Pici ütögetésben is benne lennék. Talán akkor eljutna az üzenet, hogy az egész heti/hónapi/évi gályázás után, hogy néha jó lenne egy kicsit együtt is lenni, kikapcsolódni, egymással tölteni egy icipici lecsípett napot. Kibuszozni a Duna-partra, leteríteni egy pokrócot, nyammolni egy szendvicset, dumálni, ejtőzni, néha össze is lehetne borulni, mint kocsmánál a biciklik… csak ennyit szeretnék. Olyan nagy kérés ez?
Most duzzog a hátam mögött és kérdezgeti, mit csinálok? Írok. Mit csinálnék? Meg kávézom, levezetésképpen. A fene ebbe a jogarba!
Ui.: A képek amiket feltettem, hirtelen eltüntek. Na, majd holnap, a reggeli kávé közben rávetem magam a problémamegoldásra. Ja, amúgy pedig utálom a Szex és New Yorkot!!!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: