<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Egy kávé mellett...</provider_name><provider_url>https://lyrian.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Lyrian</author_name><author_url>https://lyrian.cafeblog.hu/author/Lyrian-2/</author_url><title>Szakítsunk!...</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt;&nbsp;&lt;/span&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt;... de mennyire rosszul csinálod... idebújsz, átölelsz, beleszuszogsz a fülembe, és azt mondod, szeretlek... de nincs tovább...&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; Nem így kell!&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; Küldj egy sms-t, vagy írj egy e-mailt, s ha mégis azt választod, hogy személyesen, hogy a szemembe... akkor legyél közömbös, rideg, hogy gyűlölni tudjalak, majd rúgj egyet a szívembe, oda, az általad billogozott részbe, s mérj végig megvetően, azután hátatfordítva lépj ki az ajtómon, és az életemből, s ne nézz vissza...&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; Nem kell hogy sajnálj, hogy megkímélj bármitől is... nagylány vagyok már..., s bár nem értem, mi miért történik most, és nem is tudom felfogni... de ne sajnálj... soha nem engedtem senkinek, hogy sajnáljon. Ne töröld le a könnyeim, ne szoríts magadhoz... így nem tudlak elengedni...&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; El akarsz menni? Nem! Azt már nem! Végigcsinálom, ha beledöglöm is..., s ezen az éjszakán egy szemhunyást sem alszom, mert ha mégis elnyomna a fáradtság, akkor ellopok az időből, abból, amíg még felkelésig az enyém vagy... és csak nézlek... és azon gondolkodom, hol romlott el...&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; Az ébresztőkávé keserű... a könnyem sós... a cigaretta torokkaparó... a csókod még mindig gyöngéd és mentholos, mint az első, ott, a buszmegállóban...&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; Két fekete, csuklyás alak imbolyog a szürke, hajnali ködben... a buszon nem nézünk egymásra... nem beszélünk, először történik, hogy nem beszélek, beszélek, beszélek... a szavak már nem jelentenek semmit... ha egymásra néznénk... talán..., de makacsul bámulunk kifelé az ablakon... A híd... amit annyiszor akartam lerombolni... a sok-sok reggeli elválás hídja... mielőtt leszállsz, mégiscsak a szemedbe nézek: - Menj! – mondom. – Vigyázz magadra! – mondod... de az utolsó integetés elmarad...&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; Újabb híd. Alatta már lehet sírni, a kapucni jótékonyan eltakarja az arcom, a bőrkabátomon fénylő cseppekre rá lehet fogni, hogy az eső (pedig nem is esik, talán a falevelek hajnali dérzúzmarékai hullottak rá), a kiskocsma, a tó... leszállok... a könnycseppek gyűrűket zargatnak a víz felszínére, de látod, mondtam, hogy nincs viziboszi..., nincs vizimanó..., vagy csak egyiket sem érdekli, mi is történik velünk... és hiába várom, hogy a nyakamon érezzem a csókod, váratlanul, mint akkor... hogy újra beleborzongjak... csak a hidegtől reszketek...&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; Amikor belépek a gályaajtón, hátradobom a csuklyám, és az első ember akibe belebotlom:&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; - Kicsikincsem (ha tudná, hogy mit szaggat fel ezzel az egyetlen egy szóval!!!), mi a baj?&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; - Megsemmisültem – suttogom. – Megsemmisültem, Piroska néni.&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; ... s közben beleszakadok, hogy nem vagy többé... &lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; 	&lt;/span&gt; &lt;/p&gt; &lt;br&gt; &lt;div style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; 	&lt;/span&gt; &lt;/div&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt;2008. február 16.&lt;/span&gt; &lt;br&gt; &lt;br&gt; &lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt;Lyrian ©&lt;/span&gt; &lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-style: italic;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt;Saját készítésű videó - előadók: a barátaim, akikre nagyon büszke vagyok.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;object height=&quot;344&quot; width=&quot;425&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http://www.youtube.com/v/W3SCOlv3mVY&amp;hl=en_US&amp;fs=1&amp;&quot;&gt;&lt;param name=&quot;allowFullScreen&quot; value=&quot;true&quot;&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot;&gt;&lt;embed src=&quot;http://www.youtube.com/v/W3SCOlv3mVY&amp;hl=en_US&amp;fs=1&amp;&quot; type=&quot;application/x-shockwave-flash&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; height=&quot;344&quot; width=&quot;425&quot;&gt;&lt;/object&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 15px;&quot;&gt; &lt;/span&gt;</html><type>rich</type></oembed>