1.0Egy kávé mellett...https://lyrian.cafeblog.huLyrianhttps://lyrian.cafeblog.hu/author/Lyrian-2/<p style="text-align: left;"><img src="https://lyrian.cafeblog.hu/files/lOenytOevolbaf.jpg" class="blogkep"></p><p>Tegnap fekete tó partján jártam.<br> Felemeltem kavicsokat, kerestelek<br> mindegyik alatt, de csak bogarak<br> futottak szerteszét, homokszemek<br> takarták be lépteim nyomát.<br> <br> Kerestelek napszítta réteken,<br> vakondtúrások, tépett szirmú<br> virágok közt, de csak kifordult<br> rögök, fanyar illatú múltsóhajok<br> úsztak csíkként mögöttem.<br> <br> Kerestelek szivárvány tövében,<br> hol koboldok ássák el kincsüket,<br> hátha, hátha ott megtalállak, csillogó<br> drágakövek, pergő aranyszemek között,<br> de csak ezüsthamu hullott hajamra.<br> <br> Kerestelek temetőkben, kopjafák<br> erdejében, kopott véseteken húztam<br> végig ujjam, hátha megtalálom neved,<br> egy betűnél megreszket majd kezem,<br> s felismerlek ismeretlenül, de csak<br> szálkák döfték át tapogatózó ujjaim.<br> <br> Mondd, merre induljak ebben<br> a kietlen, embertelen, szeretet nélküli<br> világban? Hol vagy, kivel nem éltem le<br> harminc’sok évet, kinek nem mondhatom el:<br> – szerettelek, szeretlek, szeretni foglak…<br> … örökké, a végtelenen is túl…<br> <br> Hol vagy meg nem talált kedvesem?</p><p><br></p><p>2010.04.17. - Lyrian ©</p>rich