{"version":"1.0","provider_name":"Egy k\u00e1v\u00e9 mellett...","provider_url":"https:\/\/lyrian.cafeblog.hu","author_name":"Lyrian","author_url":"https:\/\/lyrian.cafeblog.hu\/author\/Lyrian-2\/","title":"Kis kar\u00e1csony...","html":"
\u2026nagy kar\u00e1csony, kis\u00fclt-e m\u00e1r a kal\u00e1csom?... Ballagtunk a hossz\u00fa soron, mindenhol m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s kar\u00e1csonyi zene sz\u00f3lt, dr\u00e1ga j\u00e1t\u00e9kok, m\u00e1shol csak apr\u00f3s\u00e1gok, adok-veszek, emberek, rohan\u00e1s, m\u00e9g neki sem vettem, m\u00e9g ez is hi\u00e1nyzik\u2026 legt\u00f6bben csak n\u00e9zegetnek, visszatesznek, m\u00e1st keresnek. <\/span>

<\/div>
P\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1nk v\u00e9ges, s\u0151t, mikor elindultunk m\u00e1r szinte v\u00e9gtelen\u00fcl \u00fcres volt, vett\u00fcnk, de csak vicceset, apr\u00f3t (lehet, a kis piros aut\u00f3\u00e9rt, ami \u00e1ramvonalas, ajtaja nyithat\u00f3-csukhat\u00f3, m\u00e9g nyakast is kapunk, hiszen m\u00e9ly jelent\u00e9ssel b\u00edr), mindenkinek olyat, ami valamihez k\u00f6thet\u0151\u2026 csomagol\u00e1sukban benne lesz a szeretet. Sov\u00e1ny szatyrokkal vacogtunk be a m\u00e9g nyitva tart\u00f3 \u00e9lelmiszerbe, ott is csak picit, csak amit ma megesz\u00fcnk\u2026 M\u00e1r pakoltunk, amikor meghallottuk a vijjog\u00e1st. A p\u00e9nzt\u00e1rn\u00e1l n\u00e9ni \u00e1llt, tan\u00e1cstalanul n\u00e9zte a villog\u00f3-sik\u00edt\u00f3 l\u00e1mp\u00e1ssoromp\u00f3t, ami k\u00f6z\u00f6tt kicsoszogott. A kassz\u00e1t\u00f3l felpattant a p\u00e9nzt\u00e1ros:<\/span>
- Tess\u00e9k f\u00e9lre\u00e1llni! - d\u00f6r\u00f6gte, s arc\u00e1n diadalmasan f\u00e9nylett a \u201ena, most elkaptalak\u201d!<\/span>
Az apr\u00f3cska teremt\u00e9s elh\u00faz\u00f3dott a m\u00e1sik kassza fel\u00e9, gy\u0171r\u00f6gette fekete, kopott kist\u00e1sk\u00e1ja foganty\u00faj\u00e1t. Olyan igazi, t\u00f6r\u00e9keny, csinos n\u00e9ni, r\u00e9gim\u00f3di, de eleg\u00e1ns kab\u00e1tban, fekete kiskeszty\u0171vel, \u00e9vtizedek \u00f3ta hordott, de csillog\u00f3ra suvickolt kiscip\u0151ben. A zord ellenf\u00e9l minden csomagot kiszedett a tol\u00f3k\u00e1b\u00f3l, lengette a kapun\u00e1l, ami egyszer csak megint felz\u00fagott. <\/span>
- Na, meg van a b\u0171n\u00f6s! Biztos rosszul h\u00faztam le \u2013 morogta. \u2013 A n\u00e9ni visszapakolt, tolta kifel\u00e9 \u00fajra a kerekest, de megint siv\u00edt\u00e1s\u2026 <\/span>
- Mutassa csak azt a szatyrot is! \u2013 csillant fel megint az a szem\u2026 A biztons\u00e1gi \u0151r is el\u0151ker\u00fclt, el\u00e1llta a n\u00e9ni \"h\u00e1trafel\u00e9\u00fatj\u00e1t\", mintha oly gyorsan el tudna szeg\u00e9ny t\u0171nni b\u00e1rki el\u0151l is. Reszket\u0151 k\u00e9zzel szedegette ki a kisszatyor tartalm\u00e1t, s m\u00e1r k\u00f6nnyezett. \u00c9n pedig nem mozdultam, mert olyan ismer\u0151s az a n\u00e9ni. A nevekkel mindig bajban vagyok, de arcokat soha nem felejtek el, \u00e9s \u0151t l\u00e1ttam m\u00e1r, valami hozz\u00e1k\u00f6t, de nem tudom m\u00e9g mi is az. \u00dajabb h\u00fazogat\u00e1s, semmi eredm\u00e9ny. A m\u00e1sik p\u00e9nzt\u00e1rn\u00e1l m\u00e1r t\u00fcrelmetlen a n\u00e9p, hiszen mindenki sietne, mindenki menne. Megint \u00e1ttolt\u00e1k a kocsit, megint villog\u00e1s\u2026 megint egy nem j\u00f3l leh\u00fazott kis csomag ker\u00fclt el\u0151. V\u00e9gre \u00e1tjutott a n\u00e9ni, a p\u00e9nzt\u00e1ros pedig vissza\u00fclt a hely\u00e9re. Csend, olyan nagy a csend\u2026<\/span>
- Legal\u00e1bb egy \"bocs\u00e1nat\" elhangzott volna! \u2013 mondtam nem \u00e9ppen halkan. A megvet\u0151 pillant\u00e1st azonnal megkaptam. A n\u00e9ni visszan\u00e9zett, szomor\u00faan mosolygott\u2026 \u00e9s akkor r\u00e1j\u00f6ttem, honnan az ismerets\u00e9g, abb\u00f3l a mosolyb\u00f3l\u2026<\/span>
<\/span>
Tavaly ny\u00e1ron v\u00e1gtattam haza. A templom ott magaslott a t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n. Z\u00e1rt kapuj\u00e1n\u00e1l egy n\u00e9ni \u00e1lldog\u00e1lt, kez\u00e9ben p\u00e1r sz\u00e1l vir\u00e1ggal, tan\u00e1cstalanul. Felmentem hozz\u00e1 a l\u00e9pcs\u0151n. Zavartan n\u00e9zett r\u00e1m:<\/span>
- Kisl\u00e1nyom, nem tudod mi\u00e9rt van z\u00e1rva? R\u00e9gen mindig nyitva \u00e1lltak a kapuk, b\u00e1rmikor j\u00f6ttem. \u00c9n csak ezt a kis vir\u00e1got szerettem volna letenni\u2026 csak egy im\u00e1t elmondani\u2026 egy kis nyugalmat lelni, mint r\u00e9gen\u2026 Isten h\u00e1z\u00e1t soha nem tartott\u00e1k z\u00e1rva\u2026 ak\u00e1r \u00e9jjel is j\u00f6hettem\u2026 egyed\u00fcl \u00e9lek, nekem m\u00e1r csak \u0150 maradt\u2026 szeg\u00e9ny uram, a fiam\u2026 csak \u00e9rt\u00fck akartam elmondani egy im\u00e1t\u2026<\/span>
<\/span>
\u00d6sszefacsarodott a sz\u00edvem. Eml\u00e9keztem \u00e9n is azokra a nyitott ajt\u00f3kra, pedig nem vagyok vall\u00e1sos, de h\u00e1nyszor t\u00e9rt\u00fcnk be egy im\u00e1ra a nap b\u00e1rmely szak\u00e1ban nagymam\u00e1mmal, aki el\u0151tte felvette legszebb szokny\u00e1it, alulra a kem\u00e9ny\u00edtett feh\u00e9r als\u00f3kat, fel\u00fclre a f\u00e9nyes feket\u00e9t, befonta hossz\u00fa, h\u00f3feh\u00e9r haj\u00e1t, \u00fcnnepl\u0151kend\u0151j\u00e9t el\u0151vette a f\u00e9ltve \u0151rz\u00f6tt, levendulaillat\u00fa, mindig \u00e9l\u00e9re vasalt leped\u0151k tetej\u00e9r\u0151l.<\/span>
- Tudod l\u00e1nyom, abba a H\u00e1zba csak \u00fcnnepl\u0151be lehet menni\u2026 no nem csak \u00edgy\u2026 el\u0151bb saj\u00e1t magadat kell \u00fcnnepl\u0151be \u00f6lt\u00f6ztetned, ott, legbel\u00fcl\u2026 tudom, im\u00e1dkozni b\u00e1rhol lehet, de ha azon az ajt\u00f3n bel\u00e9psz, tiszt\u00e1nak kell lenned\u2026 k\u00edv\u00fcl is\u2026<\/span>
<\/span>
- Tess\u00e9k j\u00f6nni, csak este nyitnak ki, a mis\u00e9re. \u2013 Toporgott m\u00e9g egy picit, azt\u00e1n hagyta, hogy levezessem a l\u00e9pcs\u0151n, le\u00fcltessem a padra. <\/span>
- \u00c9s most elmondjuk azt az im\u00e1t\u2026 - Csod\u00e1lkozva n\u00e9zett r\u00e1m, de el\u0151vette abb\u00f3l a fekete kist\u00e1sk\u00e1b\u00f3l a r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9rt\u2026 K\u00f6rbekulcsoltam kez\u00e9t az eny\u00e9mmel, s halkan elkezdt\u00fck:<\/span>
- Mi aty\u00e1nk, ki a mennyekben vagy, szenteltess\u00e9k meg a te neved, j\u00f6jj\u00f6n el a te orsz\u00e1god\u2026 s mindennapi kenyer\u00fcnket add meg nek\u00fcnk ma\u2026 \u00c1men\u2026 - s k\u00f6zben egyre jobban szor\u00edtotta a kezem. Keresztet vetett, de t\u00e9tov\u00e1zva... \u00e9n, a hitetlen, tudtam, mi hi\u00e1nyzik m\u00e9g. Odamentem a kisk\u00fathoz, tenyerembe vizet mer\u00edtettem, s el\u00e9 tartottam\u2026 <\/span>
- K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m kisl\u00e1nyom\u2026 - s\u00edrta el mag\u00e1t, \u00e9s megk\u00f6nnyeztem \u00e9n is. N\u00e9ztem, ahogy neh\u00e9zkesen fel\u00e1llt, megnyomkodta t\u00e9rd\u00e9t, s lass\u00fa l\u00e9ptekkel elindult a buszmeg\u00e1ll\u00f3 fel\u00e9.<\/span>
<\/span>
Mondd Isten, ki a mennyekben vagy, lesz-e boldog kar\u00e1csonya ennek a n\u00e9ninek, s m\u00e1soknak? Tudom, sok dolgod van, nem csak most, Kar\u00e1csony szent \u00fcnnep\u00e9n, hanem \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban\u2026 de n\u00e9ha te is elgondolkodhatn\u00e1l\u2026 Mondd, lesz-e m\u00e9g mindennapi kenyer\u00fcnk, lesz-e hajl\u00f3 b\u00fazakal\u00e1sz\u2026 Meg\u00e9rj\u00fck-e, hogy ne al\u00e1zz\u00e1k meg az embereket? Mondd, lesz-e m\u00e9g szebb, s \u00faj vil\u00e1g? <\/span>
<\/span>
\u2026s tudom, ha ott \u00e1llok majd a kar\u00e1csonyfa el\u0151tt, k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem az \u00f6sszes szerettem, s \u00e9nekelj\u00fck a Csendes \u00e9jt, bennem csak ez fog d\u00fcb\u00f6r\u00f6gni, mint egy ima\u2026 mert minden lehet ima\u2026 <\/span>
<\/div>

\u201e\u00c9n magyar any\u00e1t\u00f3l sz\u00fclettem<\/span><\/span><\/span>
Magyar F\u00f6ldre, magyar kenyeret ettem,<\/span>
\u00c9n l\u00e1tom, ahogy pusztul a n\u00e9pem,<\/span>
de azt is l\u00e1tom, ahogy fordul az \u00e9rem...<\/span>
\u2026 Mi\u00e9rt a saj\u00e1t n\u00e9pem temet el?\"<\/span>
<\/span>
\u2026 \u00e9s ezt fogom d\u00fadolni akkor is, ha elm\u00falt m\u00e1r a kiskar\u00e1csony\u2026<\/span><\/span>
<\/p>

Lyrian \u00a9<\/p>","type":"rich"}