{"version":"1.0","provider_name":"Egy k\u00e1v\u00e9 mellett...","provider_url":"https:\/\/lyrian.cafeblog.hu","author_name":"Lyrian","author_url":"https:\/\/lyrian.cafeblog.hu\/author\/Lyrian-2\/","title":"Egy \u00e9let pillanatai...","html":"

Ma\n83 \u00e9ves \u00c9desany\u00e1m. Az eny\u00e9m, teljesen k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa. Mindig bolondos,\ncs\u00facsfej. \u00c9let\u00e9ben annyi kem\u00e9ny pillanatot \u00e9lt meg, \u00e9s annyiszor \u00e1llt\ntalpra, hogy amikor elvesz\u00edtem az er\u0151met, mindig t\u0151le\/bel\u0151le\nmer\u00edtkezem. Ha valami rossz, valami f\u00e1j, \"\u00e9n anyuk\u00e1mat akaroooom\",\nhozz\u00e1b\u00fajni, csak hallgatni, beinni a szemembe az alakj\u00e1t, a\nmozdulatait, arcomon \u00e9rezni r\u00e1ncos kez\u00e9t, mindig csintalan, z\u00f6ld\nkukkol\u00f3j\u00e1nak sugar\u00e1t, villog\u00e1s\u00e1t.<\/span>
\n<\/span>
\n1927. j\u00fanius 02-\u00e1n, P\u00fcnk\u00f6sd napj\u00e1n sz\u00fcletett, egy kicsiny, Zagyva-menti faluban. \u0150 volt a\nlegid\u0151sebb a h\u00e9t gyerek k\u00f6z\u00fcl, hat \u00f6ccse b\u00e1lv\u00e1nyk\u00e9nt im\u00e1dta. M\u00e1r csak \u0150 van\n\u00e9letben k\u00f6z\u00fcl\u00fck. Hat elemivel nekiv\u00e1gott a nagyf\u0151v\u00e1rosnak. Itt\ntal\u00e1lkozott ap\u00e1mmal, aki szint\u00e9n paraszti sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa. B\u00fcszke vagyok\nmagyar paraszt \u0151seimre sokadiziglenig visszavezetve. Any\u00e1m csel\u00e9d volt\negy fogorvosn\u00e1l, ap\u00e1m tisztiiskol\u00e1ban tanult. M\u00e9g mindig \u0151rzi egy\ntulip\u00e1nos kis pap\u00edrdobozban ap\u00e1m leveleit, \"J.M. nagys\u00e1gos\nkiskisasszonynak\" vagy \"\u00farh\u00f6lgynek\" c\u00edmezve. Megfakult lapjain olyan\ntiszta \u00e9rzelmekkel tal\u00e1lkoztam, hogy mindig megremeg a lelkem, amikor\neszembe jutnak a szavak, amikkel any\u00e1mat mag\u00e1hoz b\u0171v\u00f6lte. Csel\u00e9dk\u00e9nt is\nmeg\u0151rizte m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, tisztas\u00e1g\u00e1t, a ma is \u00e1rad\u00f3 erej\u00e9t.. \u00e9s m\u00e9g mindig\nk\u00f6nnyezik, amikor esz\u00e9be jut, hogy J\u00e1vor P\u00e1l neki \u00e9nekelte el, amikor\nelindult a nagyvil\u00e1gba, hogy: \"\u2026falev\u00e9l, falev\u00e9l...n\u00e9ked elmondom \u00e9n...\"<\/span>
\n<\/span>
\nEgyszer, p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt, m\u00e1r ap\u00e1m hal\u00e1la ut\u00e1n mes\u00e9lte el, mi\u00e9rt nem\nszerette, ha h\u00e1bor\u00fas filmeket n\u00e9zett Apszi. 17 \u00e9ves volt, amikor\nfaluj\u00e1ba besz\u00e1ll\u00e1solta mag\u00e1t egy n\u00e9met alakulat. A falun kereszt\u00fclfut\u00f3\nvas\u00fatvonalon naponta t\u00f6bb vonat is \u00e1thaladt a deport\u00e1ltakkal. Mindig\nvittek ki nekik vizet, \u00e9lelmet, ruh\u00e1t. \u00c9ppen feladtak kenyeret,\nkiscip\u0151ket, amikor f\u00fcty\u00fclt a vonat, any\u00e1mat, nagyany\u00e1mat, \u00e9s a\nlegkisebb \u00f6ccs\u00e9t feldobt\u00e1k a nyitott kocsiajt\u00f3n. Gyalog indultak\nvissza N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l, a h\u00e1bor\u00fas \u00f6vezetben, a harcok k\u00f6z\u00f6tt, n\u00e9ha felengedt\u00e9k \u0151ket egy\nszek\u00e9rre, \u00e9heztek, de visszavitte nagyany\u00e1mat \u00e9s a testv\u00e9r\u00e9t a\nsz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ba. Amikor ezt mes\u00e9lte, olyan t\u00e1vol n\u00e9zett... annyira\nmessze tekintett... n\u00e9ha suttogott, k\u00f6zelebb kellett hajolnom, hogy\n\u00e9rtsem szavait.<\/span>
\n<\/span>
\n1956-ban, a forradalom alatt, csecsem\u0151 n\u0151v\u00e9remet babakocsiban tolva\nkereste az utc\u00e1kon bolyongva ap\u00e1mat. L\u00e1tta, ahogy v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl,\nn\u0151ket, f\u00e9rfiakat, gyerekeket h\u00faztak \u00e9lve a Margit k\u00f3rh\u00e1z ker\u00edt\u00e9s\u00e9nek\nkar\u00f3ira... de ment, mert az \u0150 Embere ott volt valahol. Forradalm\u00e1r,\nellenforradalm\u00e1r... ugyan mit is sz\u00e1m\u00edtott neki ott, akkor... A mai\nnapig csak k\u00e9t emberform\u00e1t ismer el, a j\u00f3t, \u00e9s a rosszat...<\/span>
\n<\/span>
\n13 \u00e9vig v\u00e1rtak r\u00e1m. Ap\u00e1m fi\u00fat szeretett volna, aki tov\u00e1bbviszi a\ncsal\u00e1di nevet, hiszen \u0151 volt az utols\u00f3 fi\u00fa, a csal\u00e1dfa utols\u00f3\nf\u00e9rfilevele. N\u00e9gy \"kor\u00e1nelment\" fi\u00fa ut\u00e1n \u00e9rkeztem meg. Makacs voltam\nm\u00e1r akkor is, l\u00e1ny lettem. Ap\u00e1m csal\u00f3dotts\u00e1g\u00e1ban a kuk\u00e1ba v\u00e1gta a v\u00f6r\u00f6s\nr\u00f3zsacsokrot, hazament, kid\u00fch\u00f6ngte mag\u00e1t, \u00e9s csak ut\u00e1na ment be\nany\u00e1mhoz, aki ott tartott a kez\u00e9ben egy \"nevenincs\" kisl\u00e1nyt, hatalmas\nv\u00f6r\u00f6s hajjal, t\u00e1grany\u00edlt z\u00f6ld szemekkel, \u00e9s \"nemakaromeztavil\u00e1got\"\nvis\u00edt\u00e1ssal...<\/span>
\n<\/span>
\n\"Nevetad\u00f3\" any\u00e1m Szab\u00f3 Magda volt. Amikor any\u00e1mat megl\u00e1togatta Feh\u00e9r\nKl\u00e1r\u00e1val, \u0151 aj\u00e1nlotta fel kisl\u00e1nyh\u0151s\u00e9nek nev\u00e9t... \u00c1larcosb\u00e1l c\u00edm\u0171\nk\u00f6nyve a keresztlevelem. Kincsk\u00e9nt \u0151rz\u00f6m a dedik\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1nyt, amit\nAnszimnak adott, hogy tegye el, s majd adja oda nekem, ha olvasni\ntudok...<\/span>
\n<\/span>
\nFeh\u00e9r Kl\u00e1ra, a m\u00e1sik nagy kedvenc, egy h\u00e1zzal arr\u00e9bb lakott t\u0151l\u00fcnk.\nMinden \u00e1ldott nap \u00e1tj\u00f6tt, k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r \u00e9n mentem, s felolvasott, mes\u00e9lt,\negy b\u00f6gre kaka\u00f3 (a b\u00f6gre m\u00e9g mindig megvan), kugl\u00f3f mellett\nnyammolva... humora sz\u00e9d\u00fcletes volt... \u0151 vett r\u00e1, hogy minden\ngondolatom \u00edrjam le...<\/span>
\n<\/span>
\nAny\u00e1m cipelt a balettiskol\u00e1ba (16 \u00e9vig drukkolt nekem, am\u00edg\nhivat\u00e1sosk\u00e9nt t\u00e1ncoltam), minden el\u0151ad\u00e1somba \u0151 is belehalt, olyan\nl\u00e1mpal\u00e1za volt, mintha neki kellett volna a deszk\u00e1kra l\u00e9pnie\u2026 ap\u00e1m\ntan\u00edtott focizni, verekedni, nevelt fi\u00fasra... Az er\u0151met, \u00e9s a \"mindig\u00e9lniakar\u00e1somat\" any\u00e1mt\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6ltem. Ap\u00e1m a nagy-nagy\nbetegs\u00e9g\u00e9vel is az\u00e9rt \u00e9lt \u00e9vekig (pedig nem sokat adtak az \u00e9let\u00e9\u00e9rt), mert\nany\u00e1m tartotta benne a lelket, \u00e1llt mellette, nem engedte, hogy\nfeladja. Egy h\u00e9ttel az 50. h\u00e1zass\u00e1gi \u00e9vfordul\u00f3juk el\u0151tt halt meg\n\u00e9desap\u00e1m. Esk\u00fcv\u0151t terveztek, mindent megszerveztek m\u00e1r... \u00e9s any\u00e1m\nakkor sem omlott \u00f6ssze... pedig menne, menne \u0151... de neki feladata van.\nItt vagyunk mi, a gyerekei, az unok\u00e1i, a\nd\u00e9dunok\u00e1i.<\/span>
\n<\/span>
P\u00e1r hete voltam n\u00e1la. \u0150szinte cinizmussal jelentette ki, nem\nbiztos, hogy meg\u00e9ri a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t\u2026 \u00e9s villogott k\u00f6zben a szeme\npajkosan.<\/span>
\n- Anszi, azt a p\u00e1r napot m\u00e1r b\u00edrd ki, meg azt a p\u00e1r \u00e9vet, azt a '\"10-20-30 \u00e9s sokat\"!!!<\/span>
\n- Igyekszem kisl\u00e1nyom, igyekszem, de ha nem leszek, a csal\u00e1dot neked\nkell \u00f6sszetartanod. Neh\u00e9z lesz, de te b\u00edrni fogod... hi\u00e1ba hajolsz meg\nn\u00e9ha a terhek alatt, csak benned l\u00e1tom az er\u0151met... \u00e9s ut\u00e1na Kitti...\nti viszitek tov\u00e1bb a szeretetemet, a saj\u00e1t szeretetetekkel\nmegcsobbantva... azt\u00e1n... majd ahogy a sors hozza... de soha ne adj\u00e1tok\nfel... a csal\u00e1d a legfontosabb...<\/span>
\n<\/span>
\nAnszi, meg\u00edg\u00e9rem, Neked, most, mindig.. soha nem adom fel... ha fentr\u0151l\nn\u00e9zel majd r\u00e1m Apszival, egym\u00e1s kez\u00e9t fogva, \u00f6r\u00f6kre egy\u00fctt... onnan\ncsak ezt a p\u00e1rbesz\u00e9det szeretn\u00e9m hallani:<\/span>
\n- Nah, \u0151 sem lesz h\u00fcly\u00e9bb v\u00e9ns\u00e9g\u00e9re....<\/span>
\n- Dehogynem, mert a Te l\u00e1nyod...<\/span>
\n<\/span>
\nB\u00fcszke vagyok r\u00e1, hogy a l\u00e1nyod\u2026 l\u00e1nyotok lehetek...<\/span>
\n<\/span>
\n<\/span><\/span>Lyrian <\/span>\u00a9<\/span>
<\/p>","type":"rich"}