{"version":"1.0","provider_name":"Egy k\u00e1v\u00e9 mellett...","provider_url":"https:\/\/lyrian.cafeblog.hu","author_name":"Lyrian","author_url":"https:\/\/lyrian.cafeblog.hu\/author\/Lyrian-2\/","title":"K\u00e9r\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nete (b\u00facs\u00fa)","html":"
A k\u00f6vetkez\u0151 bejegyz\u00e9st egy fi\u00fa eml\u00e9k\u00e9re \u00edrom, az\u00e9rt, hogy meg\u00e9rts\u00e9tek, mi\u00e9rt k\u00f6sz\u00f6n\u00f6k neki annyi, de annyi mindent. Sokmindenre megtan\u00edtott azalatt a 4 h\u00e9t alatt, am\u00edg besz\u00e9lgett\u00fcnk. \u00d6r\u00fclni az \u00e9letadta pillanatoknak, legyenek rosszak, vagy j\u00f3k. Kipr\u00f3b\u00e1lni mindent, amit eddig nem csin\u00e1ltam, b\u00e1tors\u00e1got adni, hogy merjek szeretni \u00e9s merjem kimondani a gondolataimat leplezetlen\u00fcl, csupasz val\u00f3j\u00e1ban.<\/span>

Azt hiszem, az al\u00e1bbi lev\u00e9lk\u00e9vel kezd\u0151d\u00f6tt egy \u00faj var\u00e1zs az \u00e9letemben.<\/span>

\"Agg\u00f3d\u00e1s, hit, nincs isten. Nem tudom.<\/span>
Ha lenne valami, csak egy ici-pici csoda, tal\u00e1n nem b\u00fajn\u00e9k legszivesebben a sarokba. Tal\u00e1n nem csurogn\u00e1nak a k\u00f6nnyeim valaki miatt, akit k\u00e9t hete ismerek, \u00e9s lehet, holnap m\u00e1r nem lesz.<\/span>

Tudod, k\u00f3rh\u00e1zban dolgozom. K\u00e9t hete megjelent egy fi\u00fa, nagyon beteg. 25 \u00e9ves. Csak 5-tel id\u0151sebb, mint az \u00e9n nagy lurk\u00f3m. \u00d3ri\u00e1si vigyor mindig hal\u00e1ls\u00e1padt arc\u00e1n, csontt\u00e1sov\u00e1nyodva, de annyi er\u0151vel, hogy irigyeltem. Azt mondt\u00e1k, tal\u00e1n f\u00e9l \u00e9v m\u00e9g. Tal\u00e1n.<\/span>

H\u00fasv\u00e9t ut\u00e1n ber\u00f6ppent t\u00e1ncosl\u00e1bbal, minden h\u00f6lgyem\u00e9nynek kez\u00e9be nyomott egy cser\u00e9p vir\u00e1got, \u00e9s amikor kint a folyos\u00f3n megl\u00e1tott, odaj\u00f6tt \u00e9s csak annyit mondott: \"Ne csod\u00e1lkozz! \u00dagy \u00e9lek, mint a k\u00e9r\u00e9sz!\" \u00e9s adott egy hatalmas puszit, azt\u00e1n szaladt tov\u00e1bb.<\/span>

\u00c9s K\u00e9r\u00e9sz ma \u00f6nk\u00e9t bevonult az oszt\u00e1lyra, hatalmas szemeiben a csod\u00e1lkoz\u00e1s, a nemhit, a vil\u00e1g, a szeretet, a mosoly, a \"tal\u00e1nnincstov\u00e1bb\". De h\u00fcly\u00e9skedett, akkor is, amikor a morfiumos tapaszokat pakoltuk r\u00e1, akkor is, amikor az inf\u00fazi\u00f3t k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k be neki. \u00c9s mosolygott amikor elk\u00f6sz\u00f6ntem, mert lej\u00e1rt a munkaid\u0151m, a f\u00fclembe nyomta lej\u00e1tsz\u00f3ja f\u00fclhallgat\u00f3j\u00e1t, \u00e9s odas\u00fagta: \"Csak neked mutatom meg, mit hallgatok, mert te meg\u00e9rted\" \u00e9s bek\u00faszott a dallam az agyamba, ahonnan most sem tudom elhessinteni: \"Ha volna m\u00e9g id\u0151m...\", majd besz\u00e9lt, besz\u00e9lt, besz\u00e9lt. Nincs f\u00e9l \u00e9ve. Lehet, holnap m\u00e1r nem lesz. Vagy csak p\u00e1r nap. Nem tudom.<\/span>

Hol vannak ilyenkor az angyalok? Hol van a bar\u00e1tn\u0151je? Hol a csal\u00e1dja? Senkije nincs, mindenki elhagyta. De a bar\u00e1tok telefon\u00e1ltak, kapkodta a mobilj\u00e1t, \u0151 nyugtatgatta \u0151ket \"\u00f3\u00f3\u00f3\u00f3, semmi bajom, csak kivizsg\u00e1lnak\" \u00e9s kacsintott hatalmasat.<\/span>

\u00c9s nem tudom, mi\u00e9rt \u00edrom Neked, pont Neked, akit nem is ismerek, de s\u00edr a szivem, annyira, most ott bel\u00fcl. Ne haragudj, hogy ilyenekkel zargattalak, kavarog most minden, b\u00fajn\u00e9k valakihez, szaladn\u00e9k, menek\u00fcln\u00e9k, sz\u00e1rnyrakapn\u00e9k, vagy aludn\u00e9k, hogy ne j\u00e1rjon az agyam. \u00c9s nem tudok seg\u00edteni!!!! \u00c9rted??? Semmit nem tehetek. Ez a sors? Ez az, ami meg van \u00edrva? Ehhhh!\"<\/span>

Minden reggel, amikor be\u00e9rtem az oszt\u00e1lyra, els\u0151 utam hozz\u00e1 vezetett. Mentem, \u0151 v\u00e1rt, k\u00f6nyveket vittem, nem gy\u0151zte k\u00f6sz\u00f6ngetni. Ha rohannom kellett, mert h\u00edvtak, soha nem felejtett el v\u00e9gigsim\u00edtani a karomon, vagy egy mosolyt ut\u00e1nam k\u00fcldeni. Napr\u00f3l-napra rosszabbul lett, l\u00e1tv\u00e1nyosan romlott az \u00e1llapota. Megijedtem n\u00e9ha, amikor reggel besliccoltam hozz\u00e1 stik\u00e1ban. De mosolyogtunk, hiszen \u00edgy kellett lennie, \u00edgy kellett tenn\u00fcnk.<\/span>

K\u00e9r\u00e9sz egy hete nincs m\u00e1r. Elindult azon a bizonyos s\u00e1rgak\u00f6ves \u00faton, a sziv\u00e1rv\u00e1ny fel\u00e9. Amikor h\u00e9tf\u0151n utolj\u00e1ra besz\u00e9ltem vele, elmes\u00e9lte, hogy minden csal\u00f3ka, m\u00e9g \u0151 is. Otthonban n\u0151tt fel, nem ismeri a sz\u00fcleit, hajl\u00e9ktalan volt, de b\u00fcszkes\u00e9gb\u0151l nem ment sz\u00e1ll\u00f3ba, ink\u00e1bb aludt padokon, parkokban, erd\u0151ben... nem volt bar\u00e1tn\u0151je, de bar\u00e1tai igen. K\u00f6zben fogta a kezem \u00e9s \u00e9n \u00fagy \u00e9reztem, hogy megk\u00f6nnyebb\u00fclt. Kimondta. Ha m\u00e1snak nem tudta, akkor nekem, de tiszta sz\u00edvvel indult \u00fatnak, hazugs\u00e1gok, f\u00e9lrebesz\u00e9l\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl.<\/span>

Azt\u00e1n rohannom kellett, mert sok volt a munka, n\u00e9ha be-ben\u00e9ztem, de m\u00e1r akkor nem \u00e9rz\u00e9kelt semmit, tal\u00e1n jobb is volt \u00edgy neki. D\u00e9lel\u0151tt 11.35-kor v\u00e9gleg elaludt. Lementem a k\u00f3rh\u00e1z kertj\u00e9be, le\u00fcltem egy padra, \u00e9s megsirattam. M\u00e9g az es\u0151 is elkezdett cseperegni akkor. S\u00edrtam valaki\u00e9rt, akit nem is ismertem.<\/span>

Ennyi volt K\u00e9r\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nete. Egy fi\u00fa\u00e9, aki im\u00e1dta az \u00e9letet, \u00e9s minden napj\u00e1t \u00fagy \u00e9lte meg, mintha az utols\u00f3 lett volna.<\/span>
<\/div>

  <\/span>
<\/p>

\"Az apr\u00f3 k\u00e9r\u00e9sz mind\u00f6ssze egyetlen napig \u00e9l.<\/span>
Egyetlen napig. <\/span>
M\u00e9gsem sajn\u00e1ljuk \u00e9rte.<\/span>
Hiszen ezen a napon csak annak \u00e9l, amit szeret.<\/span>
Sz\u00e1rnyra kap, a sz\u00e9lre b\u00edzza mag\u00e1t, j\u00e1tszik, \u00e9lvezi r\u00f6pke \u00e9lete minden pillanat\u00e1t.<\/span>
\u00dagy \u00e9l, mintha nem lenne m\u00e1snap, hiszen sz\u00e1m\u00e1ra nincs m\u00e1snap.<\/span>
Tal\u00e1n tanulhatn\u00e1nk t\u0151le.<\/span>
K\u00e9pzeld csak el, ha \u00fagy \u00e9ln\u00e9nk minden nap, ahogy \u0151 \u00e9li egyetlen napj\u00e1t.<\/span>
Micsoda \u00e9let lenne!\"<\/span>
<\/div>


(Cs. S\u00e1ndor - 1981.01.15.-2006.05.08. de.11.35)<\/span>

2006. m\u00e1jus 14. <\/span>


Megjegyz\u00e9s:<\/span>

<\/p>

K\u00e9t h\u00f3nap m\u00falva felh\u00edvott valaki. Az \u00f6ccse. A k\u00f3rh\u00e1z szoci\u00e1lis felel\u0151se tal\u00e1lta meg. Tal\u00e1lkoztunk, a k\u00f3rh\u00e1z kertj\u00e9ben, ott \u00fclt\u00fcnk, azon a padon, ahol megsirattam K\u00e9r\u00e9szt. Megk\u00e9rt, mes\u00e9ljek r\u00f3la. Odaadtam neki ezt az \u00edr\u00e1st... \u00e9s mes\u00e9ltem... az ismeretlen hajt\u00e1sr\u00f3l... Ut\u00e1na \u0151 is mes\u00e9lt. Heten voltak testv\u00e9rek, soha nem tal\u00e1lkoztak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 otthonokban n\u0151ttek fel. Csak a temet\u00e9se hozta \u0151ket \u00f6ssze, akkor ismert\u00e9k meg egym\u00e1st... hat fi\u00fa... egy kopors\u00f3 k\u00f6r\u00fcl, a \"sohamegnemismerhet\u0151\" Hetedikkel...<\/span>
<\/div>


... \u00e9s \u00e9n \u00fagy \u00e9rzem, K\u00e9r\u00e9sz m\u00e9g egy utols\u00f3 csod\u00e1t tett... nagyon sokat gondolok r\u00e1...<\/span>

K\u00f6sz K\u00e9r\u00e9sz! J\u00f3l vagyok! J\u00f3l vagyunk!<\/span><\/p>


Lyrian \u00a9<\/span>

\"Csak az \u00e9let elfogad\u00e1s\u00e1val lehet elfogadni a hal\u00e1lt, \u00e9s a hal\u00e1lt el kell fogadni, b\u00e1rhogy is j\u00f6n, b\u00e1rmelyik pillanatban j\u00f6n is. A hal\u00e1l r\u00e9sze az \u00e9letnek,  hal\u00e1l az \u00e1r, amit az \u00e9let\u00e9rt fizet\u00fcnk, \u00e9s sir\u00e1nkozni ezen gyerekes dolog. Gyeng\u00e9khez m\u00e9lt\u00f3. \u00d6regekhez...\"<\/span>
<\/div>
<\/div><\/object>","type":"rich"}